ÜZLETTÁRS.HU

 

A legjobb üzleti telefon lenne az iPhone?
 

Amikor tavaly június 29-én végre megjelent az iPhone első generációja, sokan még nem hitték, hogy milyen sikerszéria veszi kezdetét.

Telefonos iPod?

Noha a készülék körül forgó őrület azóta sem csitult, később többen is hangoztatni kezdték a "hibákat". Kétségtelen, hogy voltak és vannak olyan anomáliák, amelyek számunkra furcsának tűnnek. Ilyen például az MMS (melyet amúgy jóval kevésbé használunk, mint az SMS-t) vagy a videófelvétel lehetőség hiánya. Ekkor még tényleg úgy tűnt, hogy elsősorban a külső megjelenés, a szenzációsan jó kezelőfelület és persze a zenelejátszás fogja "eltartani" a készüléket.

Aztán jött a 2.0

Sorban érkeztek a szoftverfrissítések, melyek igazán új funkciót nem, csak kisebb-nagyobb hibajavításokat hoztak magukkal. Az 1.1.4-es verzió után szünet következett, ekkor röppentek fel az első hírek, hogy a következő lépcső már komolyabb változásokat hoz majd magával. Az Apple ezután adta ki az iPhone SDK-t (fejlesztőkészlet) és ezzel végre elindult a valódi okostelefonná válás útján a készülék. Az SDK-t is felhasználva fejlesztették a 2.0-s szoftvert, ami valóban több komolyabb újdonságot hozott magával.

Az üzleti vonal

Az újítások között több is kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy a fiatalok és a geekek mellett az üzletemberek számára is vonzóbbá tegyék az iPhone-t. A kezdetekkor csupán egy sima e-mail klienst és egy meglehetősen jó, bár nem hibátlan webböngészőt tudott felmutatni az Apple. Ráadásként ott volt a wifi, amelynek hiányában csupán EDGE adatátvitelt használhattunk. Utóbbin nem a 2.0-s szoftver, hanem a nemrég megjelent iPhone 3G változtatott, amelynek HSDPA képessége jóval biztatóbban hangzik. Maga az új szoftver üzleti oldalról fontos újítása volt a Microsoft Exchange támogatása. Ezzel megoldódott az e-mailek, névjegyzék és a naptár szinkronizációja a céges szerverekkel. Szerkesztőségünkben is használjuk ezt a funkciót és teljesen jól működik.

Az SDK kiadásával végre megnyílt a lehetőség, hogy hivatalosan, az Apple által is támogatott módon tudjunk új szoftvereket telepíteni iPhone-unkra. Ez a lehetőség eddig csak azoknak állt fent, akik feltörték, kártyafüggetlenítették a mobilt. Az App Store megnyitása végleg megnyitotta a kapukat a szoftverfejlesztők előtt, mivel ezen keresztül legálisan, pénzért vagy akár ingyenesen árulhatják termékeiket. Mivel az iTunes néhány része, köztük az App Store is, elérhető már Magyarországról, így kicsit körbenéztünk rajta, milyen üzleti vonatkozású szoftverek találhatók jelenleg az áruházban.

 

A programok kategóriákra vannak osztva, van külön Business csoport is, de érdemes a többiek között is szétnézni. Sokak számára jöhet jól egy diktafon, ez ugyanis alaphelyzetben hiányzik. Nem is egyet találtunk, az egészen egyszerűtől a speciálisabb változatig. A 2.0-s szoftver már számos e-mail mellékletet meg tud nyitni, köztük bizonyos Word, Excel, PDF, TXT állományokat is. Van viszont olyan program, amely ezeket nem csupán megnyitja, hanem el is menthetjük őket egy megadott helyre vagy akár feltölthetjük webes tárhelyre. Sok mai mobilban találunk RSS olvasót, az App Store-ban is akad ilyen, hasznosságát nem nagyon kell ecsetelni. Akad itt még mértékegység konvertáló, hitelkalkulátor, költségnyilvántartó, benzinfogyasztási napló, de még kifejezetten nemesfémárfolyam figyelő is. Ezen programok egy része ingyenes, a többségükért pénzt kérnek, átlagosan 10 dollár alatti összegbe kerülnek.

A folytatás

Az első generáció elvitathatatlan érdemei mellett még csak a kezdet volt. A 2.0-s szoftver, illetve a HSDPA-val felszerelt második generáció az App Store szoftveráruházzal együtt mutatja meg igazán az iPhone képességeit. Mivel a szoftverek ugyanúgy a telefonon futó kezelőfelületre épülnek, így használatuk nem bonyolult. Az iPhone egyre inkább vonzóvá válhat az üzleti felhasználók szemében is, hiszen őket nem túlzottan zavarja az MMS vagy a videófelvétel hiány (utóbbira egyébként már több szoftver is létezik). Sokkal inkább fontos a jó adatátvitel (WiFi, 3G, HSDPA), az e-mail kliens vagy épp a böngésző. Az utólagosan telepíthető szoftverekkel pedig bármit megkaphatnak, minden csak a programozókon múlik.

Árak most

Amint azt mindannyian tudjuk, az első generációs iPhone hivatalosan nem jutott el hozzánk. Itthon csak feltört példányokat lehet megvásárolni, egyelőre az 1.1.4-es szoftverrel. Mivel a 2.0-ra már létezik törés, így a boltok polcaira is hamarosan ezzel kerülnek majd. Használt iPhone nagyjából 60 ezer forinttól kapható, az új ára jelenleg 100 ezer forint körüli. Eközben már felbukkantak az első iPhone 3G hirdetések, melyeket 160-180 ezer forintért árulnak. A 3G verziót várhatóan szeptembertől (friss hírek szerint már augusztustól) a T-Mobile fogja forgalmazni. Forrás: www.mobilport.hu

 

Nokia E52 - a legszebb telefon?

Az E51 hírnevét a Nokia semmiképp nem akarta eldobni, a legendás készülék utódját épp ezért nagyon-nagyon összerakták.

Előszó

Abban még a finnek munkálkodását legferdébb szemmel nézők is bizonyára egyetértenek, hogy az E szériás okostelefonok szinte kivétel nélkül jól eltalált készülékek, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Symbian Series 60 üzleti szinten is jó alternatívája legyen bármelyik manapság létező platformnak. A sikerben persze fontos szerepe van annak is, hogy a patinás gyártó már évek óta nagyon ügyesen és szinte láthatatlanul tolja be az általa birtokolt operációs rendszert a consumer felhasználók feneke alá, szinte mindenféle néven. Én igazság szerint örülök ennek, viszont sok laikus ismerősöm van, aki egy Series 40 -> Series 60 váltást erősen megsínylett.

Az E szériában viszont nincs semmi átverés, itt mindenki azt kapja, amire számít: elegáns kinézetű, korrekt árú, nagy tudású okostelefont, valamint az azzal járó üzleti alkalmazásokat. Az efféle gépeket már külsejükről is fel lehet ismerni, de tény ami tény, elég sok hasonló készülék van, aminek nem az az oka, hogy a Nokia ugyanazt adja el többször, hanem az, hogy az irányokat már több éve meghúzták, az újdonságok pedig amellett, hogy új funkciókat tartalmaznak, tartják magukat a családi hagyományokhoz. Tesztünk tárgya, a Nokia E52 a hatalmas sikereket elért E51 közvetlen utódja, valamint a múlt hónapban tesztelt E55 ikertestvére is, melytől gyakorlatilag csak billentyűzetében különbözik — meg persze az áruk is más.

A készükék az XXL GSM-től érkezett, a doboz visszafogott külsejű, a masinán kívül töltőt, adatkábelt, egy töltőátalakítót (microUSB -> vékony csatlakozós Nokia), egy 3,5 milliméteres csatlakozóval ellátott headsetet, valamint egy 1 GB-os microSD kártyát rejtett.

 

 

Külső

Nem tudom magamban tartani, ezzel kell kezdenem: az E52 csodaszép, gyönyörű, káprázatos. Komolyan mondom, hónapok óta nem láttam ilyen szép készüléket, a Nokia újdonsága úgy néz ki, ahogy egy üzleti készüléknek, nem is, egy telefonnak ki kell. Mérete pont megfelelő (116 x 49 x 9,9 milliméter), tömege 98 gramm, nem túl könnyű, nem túl nehéz. Az anyaghasználat pedig egyenesen kiváló, szálcsiszolt felületű fémek, recés fémek, élmény kézbe venni, amiben persze a jó minőségű összeszerelés is benne van.

Az E51 egyik leggyengébb pontja a mindössze 2 hüvelyk átlójú kijelző volt, melyet az E52-nél orvosoltak, az újdonságban egy 2,4 hüvelykes (azaz 1 centiméterrel nagyobb képátlójú), egyéb tulajdonságaiban az elődével megegyező adottságú (QVGA felbontás, TFT technológia) megjelenítő teljesít szolgálatot. Ez a méret véleményem szerint pont ideális egy ilyen kialakítású készülékhez. A gombsor is jelentős változáson esett keresztül, a fő kezelőszervek nem olyan aprócskák, mint a patinás elődnél, minden gomb megfelelő méretű és jó minőségű. Ez kiemelten igaz a numerikus részre, az E55-ben ugyebár 20 gomb van azon a területen, ahol itt csak 12 — ez jól mutatja, hogy mennyire nagyok és egyben kényelmesen használhatók az újdonság számgombjai.

A hátlap is impozáns küllemű, a középső, recés felületű rész egy az egyben kiemelhető, felül a kamera, az ahhoz tartozó ledes villanó és a kihangosító hangszórója található.

A masina alján a mikrofon árválkodik, jobb oldalon viszont elég nagy a zsúfoltság, a kissé furcsa helyen (az oldalrész közepén) lévő exponálógombon kívül egy billentyűtriót is találunk kicsit feljebb, melynek felső és alsó tagja a hangerő állításáért, a középső pedig a hangvezérlés elindításáért felel.

Felül a 3,5 milliméteres fülhallgatókimenet és a bekapcsológomb látható, balra került a töltésre is használatos microUSB csatlakozó, melyet szépen, igényesen besüllyesztettek az oldallapba.

 

 

Hardver, operációs rendszer, szoftverek

A készüléken az E55-ről és pár korábbi Nokia készülékről már jól ismert harmadik generációs Symbian Series 60 platform Feature Pack 2-vel kiegészített változata fut, melyet a Home Screen 1.0 tesz teljessé. Utóbbi gyakorlatilag egy módváltó funkció, mely jelentősen különbözik a profilváltástól: itt a menüelrendezéstől és a háttérképtől kezdve minden megváltozik, ha üzleti és privát mód között váltunk. A processzor az 5630-cal debütáló 600 MHz-es ARM11-es chip, mely elképesztő sebességgel hajtja a masinát — ez alól egyedül a kissé döcögős képnézegető a kivétel, az még gyorsulhatna egy keveset.

Az E55-nél még instabilitási gondokkal és fagyással küzdöttünk, ezeknek az E52-nél már nyoma sincs, minden bizonnyal frissebb szoftver került rá — ez egyben azt is jelenti, hogy a korábban tesztelt E55-ből is eltűntek ezek a nagyon is zavaró dolgok, ami új fénybe helyezheti a készüléket. Mivel a két masina szoftveresen szinte teljesen megegyezik, most nem fogok oldalakat írni az efféle funkciókról, aki mélyebben akar tájékozódni, az olvassa el korábbi tesztünket.

A masinához gyárilag is kapunk memóriakártyát, amit a kissé szerénynek mondható, 55,7 MB-os belső tárhelyet elnézve joggal lehet igényünk. A készülék ROM-jának mérete egyébként nem publikus és emiatt nem is ismert, de minden bizonnyal nem egy 64 MB-os modulról van szó, mivel programokból rengeteget kapunk. Az Office menüpont alatt szótárprogramot, intranet klienst, a QuickOffice-t (mely nem csak megnyitni, hanem szerkeszteni is tudja a szabványos Office dokumentumokat, továbbá újakat is létrehozhatunk a segítségével), a mértékegység- és valutakonvertert, a szoftveres szövegnagyítót (melynek segítségével a készülékben található összes szöveg kicsinyíthető/nagyítható 50-től 140 százalékos méretig), az alapfunkciós számológépet, a PDF olvasót, a Zip tömörítőt, a jegyzettömböt és az úgynevezett Active Notes-ot találjuk — utóbbi segítségével mindenféle adatot bele lehet rakni a jegyzetekbe, a képektől kezdve a hangokon át egészen a névjegyzék adataiig.

Az Applications menüpont alá kerültek a GPS-szel kapcsolatos szoftverek, többek között a Nokia Maps 3.0, mely hangos navigációra csak egy külön összeg kifizetése után használható. Ezen kívül keresőprogramot, üzenetfelolvasót, Files on Ovit, a Traveler nevű világóra-időjárás előrejelző öszvért találjuk ezen a részen. A hangrögzítő alkalmazás ezúttal is a Multimedia menüpontba került.

 

 

Telefonálás, üzenetkezelés, internet

A telefonos funkciókról nem tudok újat mondani azoknak, akik láttak már Symbianos készüléket. A névjegyzék kapacitása gyakorlatilag végtelen, ráadásul extra mezőkből is annyi van, amennyit csak akarunk, mivel egyedi címkével ellátottakat is létrehozhatunk. A hívásnaplóban külön-külön és egyesítve is megtekinthetjük a híváseseményeket, de ennél is fontosabb, hogy maga a készülék az E55-tel ellentétben jól teljesített telefonálás közben: én kristálytisztán hallottam beszélgetőpartnereimet, akik szintén nem panaszkodtak, bár kérdésemre elmondták, hogy ennél azért hallottak már jobban is.

 

Az üzenetkezelésnél szintén kipipálhatunk mindent, SMS, MMS, e-mail, utóbbinál még a hitelesített IMAP szerverek és a csatolt fájlok sem jelentenek gondot. Fontos megjegyezni, hogy a készülékre gyárilag felkerült a Nokia Messaging alkalmazás, melynek segítségével HTML formátumú leveleket is fogadhatunk, továbbá könnyedén beállíthatjuk a népszerűbb (jellemzően külföldi) fiókokba regisztrált e-mail címeinket.

Adatkommunikációs téren nincs szégyellnivalója az E52-nek, mely négynormás GSM-modullal (850/900/1800/1900 MHz) és minden földi jóval meg van áldva. Adatátvitelre GPRS-t, EDGE-et, UMTS-t, 10,2 Mbps sebességű HSDPA-t és 2 Mbps-os HSUPA-t használhatunk, de persze a WiFi és a 2.0-s Bluetooth is a repertoár része. Az internetböngésző még mindig kiváló, a 2,4 hüvelykes kijelzőn ha nem is túl kényelmesen, de érdemben lehet böngészni.

Fontos megjegyezni, hogy számítógépre kötve a készülék működik modemként, ami bizonyára jól fog jönni az állandóan úton lévő üzletembereknek.

 

Multimédia

A kamera 3,2 megapixeles, fixfókuszos, működését gyenge fényviszonyok között LED-es vaku segíti. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2048 x 1536 pixel, videókat 640 x 480 pixeles felbontásban rögzíthetünk 25 képkocka/másodperc sebességgel. Üzleti telefon lévén a készülék kameráját kezelő szoftver nem nyújt túl sok beállítási lehetőséget, gyakorlatilag csak előre beállított motívumprogramok közül választhatunk. Ezek között akad egy egyénileg állítható séma is, ahol a vaku működését (van vörösszemcsökkentő, elővillantásos mód is), a fehéregyensúlyt, az expozíció-korrekciót (+/-2 FÉ 0,3-es lépésekkel), színtónust, érzékenységet (alacsony, közepes és magas ISO), élességet és a kontrasztot állíthatjuk. Az alapértelmezett programok a következők: portré, tájkép, sport, éjszakai, éjszakai portré. Extraként panorámafelvételt is választhatunk, mely bár automatikus működésű, kissé bizonytalan.

A képek minősége átlagos, a fókuszponttal az E55-tel eltérően itt nincs baj, de mással sajnos akad. Az erőteljes zajosodást a gyártó erőteljes zajszűréssel próbálta kompenzálni, emiatt és a gyenge vonalélesség miatt az E52 fotói nagyon "digitálisak". A masina hajlamos túlexponált fotókat csinálni, a vakuval készült képek elképesztően zajosak, a videók átlagosak — utóbbiról ide kattintva mindenki meggyőződhet.

Zenei téren a masina hozza azt, amit bármelyik Series 60-as készülék: a jó zenelejátszó szoftvert, mely bár szépen szűr ID3 tagek alapján, fut a háttérben, tartalmaz hangszínszabályzót, az albumborítókat csak néha jeleníti meg, hogy miért, arról elképzelésem sincs. A szabványos fülhallgatókimenetnek köszönhetően a készülékből könnyedén zenetelefon varázsolható, szükség is lesz némi befektetésre, a dobozban lévő aszimmetrikus kialakítású HS-83-as headset ugyanis nem a minőség bajnoka, de azért használható — itt jegyezném meg, hogy valamiért csak a Nokia telefonokkal működik megfelelően, egy iPodra rádugva már gyötrelmes dobozhangja van. Kihangosítva tisztán, de a mélyebb tartományok figyelmen kívül hagyásával szólt az E52, melyben egyébként FM-rádió is van.

 

Egyebek, összegzés

Játékok terén nem állunk jól: papíron a készülék N-Gage kompatibilis (amit a hardver biztos, hogy lehetővé is tesz), a valóságban viszont sehol nem találtam meg a rendszert, így tehát játszani sem tudtam a tesztkészülékkel.

Az 1500 mAh-s lítium akkumulátor nagyon jól bírta, átlagos használat mellett simán életben tartotta három napig az E52-t úgy, hogy az a harmadik nap végére le sem merült. Egy üzleti készüléknek kell is a nafta, elvégre a potenciális vásárlók között bizonyára akad pár olyan, aki egész nap beszélni fog rajta.

A Nokia E52 méltó utódja a híres E51-nek. Javította annak legnagyobb hibáit (kis kijelző és apró kezelőszervek) úgy, hogy megtartotta annak összes erényét, többek között a szépséget is, amire véleményem szerint rá is tett pár lapáttal, gyönyörűre és minőségire sikerült. Az ára sem olyan vészes, jelenleg bruttó 76.000 forint körül mozog, ezért a minőségért és tudásért úgy gondolom, hogy ennyit simán ki lehet adni. A 15.000 forinttal drágább E55-öt tesztünk tárgya szerintem KO-val üti ki, a fél-QWERTY gombsorért nem is értem, hogy egyáltalán miért kell felárat fizetni. Azt tehát továbbra sem ajánlom, ezt viszont bátran! Forrás: mobilarena.hu

 

Nokia E72 teszt

A Nokia üzleti telefon szériájának egyik zászlóshajója az E72, amely elsősorban a sok üzenetet írókat célozza meg QWERTY billentyűzetével – ám rengeteg multimédiás szolgáltatást is nyújt.

 

Szoftver

Multimédia, üzenetkezelés, navigáció – az E72 minden területen kiválóan teljesít. Egyszerű telefonként természetesen a Nokiától megszokott szolgáltatásokat hozza a korlátlan számú névjegyet és minden névhez számtalan mezőt nyújtó telefonkönyvvel és az SMS/MMS kezeléssel. Az intelligens megoldásokat mutatja például, hogy ha a kezdőképernyőn elkezdünk beírni egy nevet, a telefon rögtön elkezdi „szűrni” a névlistát, és meg is mutatja a találatokat. A kezdőképernyő egyébként remekül testre szabható, hat ikon, több információs sor és a két soft gomb funkciója is szabadon váltogatható – sőt, mi több, két ilyen „konfigurációt” külön el is menthetünk, és váltogathatunk közöttük felhasználástól függően.

Az üzleti életben fontos naptár igen sokoldalú, többféle nézetbe is kapcsolható és a rendelkezésre álló eseményeket akár Exchange szerverekkel is szinkronizálhatjuk. Az alapszolgáltatások egyébként megegyeznek a többi S60 3.2-es készülékével, így ezekre részletesen nem térnénk ki – legyen elég annyi, hogy mint mobiltelefon, az E72 nem hagy kívánnivalót maga után.

Ha megnézzük a fejlettebb funkciókat, az első, amivel valószínűleg találkozni fogunk, az E-mail kliens, amely számtalan szolgáltatót ismer – többek között a Gmailt, indamailt, Freemailt, és Citromailt is. Ezeket gyakorlatilag a felhasználónév és jelszó beírása után automatikusan beállítja a telefon, de minden más POP3 és IMAP4 fiókot is használhatunk, persze itt nekünk kell megadnunk a beállításokat. Vállalati rendszerek közül Exchange-hez és Lotus Noteshoz csatlakozhatunk és ezekkel szinkronizálhatjuk névjegyeinket, naptárunkat és így tovább. Ha használjuk a sok helyen fizetős Nokia Messaginget, akkor az így létrehozott fiókoknál még akkor is kaphatunk Push-szolgáltatást, ha azt amúgy a rendszer nem támogatná (például POP3-as fiókok esetében).

A további üzleti alkalmazások közé tartozik egy névjegykártya-szkenner (közepes teljesítménnyel, a magyar ékezetes karakterek ismeretének teljes hiányával), egy ingyenesen bővíthető többnyelvű szótár (amelyet a Nokia 6710 Navigator esetében is láttunk már), PDF nézegető, mértékegység-átváltó és jegyzettömb is. A készülékhez járó QuickOffice csomaggal nemcsak nézegetni, de szerkeszteni is tudjuk az Office 2007-es fájlokat, a WiPresenterrel pedig prezentációkat irányíthatunk. A sokat utazóknak lehet hasznos, hogy ingyen megkapjuk a Psiloc Traveller nevű programot is, amely világórát, valutaváltót, időjárás-jelentést és más, hasznos funkciókat nyújt. Akinek mindez nem lenne elég, az az Ovi Store-ból tölthet le magának alkalmazásokat.

A készülék fontos képességei közé tartoznak az internetes funkciók. Ezek közül a webböngésző a többi hasonló Nokiáról más ismerős, remekül használható és Flash-támogatással is rendelkező változat (a YouTube is problémamentesen használható), amely a fekvő kijelző miatt egészen jól meg tudja mutatni a weboldalakat – ám az érintőképernyős készülékekről ismerős gyors zoom nagyon hiányzik róla, és ezen a külön előhívható eszköztár sem segít. a közösségi oldalak közül alapból az Ovira és a MySpace-re kapcsolódhatunk, de az Ovi Store-ban ugrásra készen várakozik a Facebook-kliens is. Akinek azonnali üzenetküldésre használható kliensprogram kell, az is az Ovi áruházban nézzen szét. Amint már említettük, a készülék DLNA-képes, azaz elérhetjük róla a hálózaton megosztott tartalmakat, és a telefon médiafájljait is lejátszhatjuk más eszközökkel.

Multimédiás lehetőségekből az FM rádió mellett az N-szériából ismerős zenelejátszó és galéria is rendelkezésre áll, ezeken felül pedig videolejátszót és diktafont is kapunk. A zenelejátszót a 6710 Navigator tesztjénél már ismertettük: alapfunkciók mellett többsávos EQ-t, lejátszási listák kezelését és albumborítók megjelenítését is nyújtja, okostelefonhoz méltó módon pedig a háttérben tovább működve tökéletes MP3-lejátszót farag a készülékből. Mivel az E71-gyel szemben itt már szabványos 3,5 mm-es jack dugasz várja a fülhallgatót, nem muszáj a gyári, legfeljebb gyenge közepesnek ítélhető headsethez ragaszkodnunk (bár ennek is van előnye, hiszen ez tartalmaz mikrofont és hangerőállító gombot is). Ha vezeték nélkül akarunk zenét hallgatni, használhatunk Bluetoothos headsetet is, a készülék ugyanis ismeri az A2DP profilt is. A filmlejátszást a RealPlayer teszi lehetővé, MPEG4 támogatással együtt, de a DivX/XviD kodekek alapból nem támogatottak.

Az 5 Mpixeles, de csak 15 fps/640×480 pixel felbontású klippek rögzítésére képes fényképezőgépet meghajtó szoftver a szokásos Nokia-verzió, pár alap programautomatikával és digitális zoommal. A fehéregyensúlyt, a vaku üzemmódját és a sorozatfelvételt is szabályozhatjuk, ezen felül panoráma üzemmód is rendelkezésre áll. Autofókuszos kameráról van szó, ennek aktiválására az D-pad közepét kell megérintenünk – ekkor lép működésbe az autofókusz, és a megnyomásra készül el maga a kép. Ez egyébként elég kényelmetlenné teszi a készülék fényképezőgépként való használatát, kicsit is gyengébb fényben már nehéz bemozdulásmentes felvételt készíteni.

Összegzés

Nemcsak üzleti telefonként, de általános okostelefonként is kiváló az E72, amely véleményünk szerint jelenleg a Nokia legjobb készüléke. Ergonómiában, méreteiben és szolgáltatásaiban a finn gyártónál alig van versenytársa, és a többi gyártó termékei között sem sok a konkurens. Az egyetlen probléma az érintőképernyő hiánya lehet, ami ebben a kategóriában egyre inkább kötelezővé válik – a QWERTY billentyűzet viszont a legtöbb esetben kiváltja.

Értékelés:

A Nokia E72-t a Nokia Magyarország-tól kaptuk tesztelésre, ára kártyafüggetlenül 95 000 forint körül alakul. Forrás: www.geeks.hu

BlackBerry 8320 - munka és szórakozás

A BlackBerry készülékek mindig is inkább céleszközök, mintsem mobiltelefonok voltak, viszont pár éve...

A BlackBerry készülékek mindig is inkább céleszközök, mintsem mobiltelefonok voltak, viszont pár éve a kanadai gyártó is rájött: egyszerüen muszáj tartania a lépést a versenytársakkal mivel a BlackBerry szolgáltatás nem kizárólag ezen készülékeken keresztül érhetö el. (A szolgáltatásról bövebben itt lehet olvasni) Ennek gyümölcse a fejlettebb multimédiás képességekkel rendelkezö 8000 -es sorozat.

A teszt alanya, a 8320-as modell talán a legjobb ár/érték arányú RIM készülék.

A dobozban találunk egy aktiv börtokot melybe rakva a készülék elsötétül és aktiválodik a billentyüzár, a tokból kivéve pedig automatikusan kiold. Van még itt egy sztereo füles, adatkábel, töltö valamint szoftver cd és sok sok olvasnivaló.

A 8320-ast kézbe véve az embert olyasvalami minöségérzet fogja el, melyet sokszor a konkurens gyártók drágább készülékeinél sem érezni. Mérete elfogadható, nyugodtan zsebre lehet vágni a maga 111g-jával, illetve a 107 x 60 x 15.5 mm-es méret is vállalható. Elöl egy teljesértékü QWERTY billentyüzet melyen a gépelés kényelmes, csupán egyetlen dolog árnyékolja be: a gombok nagyon rövid úton járnak, ezért megszokást igényel. Továbbá itt vannak a funkciógombok és a trackball kezelöszerv, ami lényegében egy hanyattegér - tökéletes kezelést kinál, pontos, gyors és könnyen megszokható.

Ezek felett található a 320x240 pixel felbontású kijelzö, 65 ezer szint képes visszaadni, de ennek ellenére nagyon szép képe van. A felsö sarokban egy led jelzi az aktuális eseményeket, úgymint bluetooth, wifi kapcsolat vagy elmulasztott hivás, sms. Jobb oldalon a hangerögombok, egy gyorsgomb, a bal oldalon egy 3.5mm-es Jack kimenet ahova bármilyen szokványos fülhallgatót is csatlakoztathatunk, miniUSB port és mégegy gyorsgomb: mindkettö programozható. Alul csak a mikrofont találjuk, felül pedig alapértelmezésben a zenelejátszó gombja található, de ez is programozható. Hátul a 2mpx-es fixfókuszos kamera, egy led vaku és egy tükör amennyiben magunkat szeretnénk megörökiteni az utókornak.

 

A telefonálás és a vételi képességek hibátlanok, kitünö a hangminösége és olyan helyen is talált hálozatot ahol más telefon rég feladta a harcot. A telefonkönyv a memoria kapacitásáig bezárólag bövíthetö.

Operácios rendszernek itt van nekünk a BlackBerry OS, melyre ugyanúgy telepithetöek külsö alkalmazások, mint mondjuk egy Symbianra, csupán a programkinálat valamivel szerényebb, de nem kell megijedni mert van böven választék. A JAVA alkalmazások sem okoznak gondot, vigan elfutnak rajta azok is.A rendszer lelke egy 312Mhz-es Intel Xscale processzor, sebesen végzi a dolgát, mellé 32Mb Ram társul. Ez elsöre kevésnek tünhet, de nem szabad megfeledkezni, hogy ez itt nem egy Microsoft termék, itt a gyártónak nagyon jól sikerült optimalizánia a rendszert. Több alkalmazás futtatása sem okoz gondot egyidöben. A menürendszer teljesen testre szabható, az aktuális naptrábejegyzéseket is ki lehet pakolni a föképernyöre vagy épp gyorsindito gombokat lehet elhelyzeni. A témák teljesen átszabják a menürendszer kinézetét, a gombokat, szineket, ikonokat, a föképernyöt, söt még a betütipust is.

Elöre telepitett alkalmazásnak van egy Documents to Go nevü programcsomag, mely kemény 2 dolgot fogalal magában: egy word dokumentum megjelenitöt és egy prezentáció lejátszót. Nincs mit ezen ragozni, tökéletesen végzik a dolgukat, viszont szerkeszteni kizárolag a prémium változattal lehet, melynek vásárlását felajánlja nekünk a telefon. Kösz, de nem, ingyenes is leszedhetö erre a célra.Van még egy navigácios szoftver is, mely külsö GPS-el használhatö a térépeket Wifin vagy a hálózaton rántja le. Ezt sajnos nem állt módomban kipróbálni de ha ez nem lenne megfelelö, más navigácios programokat is fel lehet rá tenni.

Van itt továbbá számológép, naptár melyben a bejegyzések a végletekig tesreszabhatók: mikor, hol mennyiszer, minek, miért,...teljes a kánaán :) Akad még egy memopad is, a neve gondolom mindent elárul valamint egy keresö alkalmazás mely képes az üzenetek, naptárbejegyzések, konkaktok és a bejegyzések közt keresni.
A gyári böngészö finoman fogalmazva is "nemjó" (borzasztó, fujj...) de nem kell megrémülni, az Opera minden gond nélkül végzi a dolgát, elötelepitve megtalálható volt a készüléken.

Üzenetkezelés terén is jól teljesit, van E-mail kliens, SMS, MMS és természetesen a BlackBerry szolgáltatás

A telefon átlagos multimédiás képességekkel rendelkezik. MicroSD kártyával bövithetö, az SDHC szabvánnyal is elboldogul, sajnos a kártya az akksi alatt van, nem egy szerencsés elhelyezés. A külsö hangszóró szépen, torzitásmentesen szól. A zenékre, képekre és a videókra van egy Média menüpont is, itt sorakozik mind. Zenéinket lehet elöadó, album és stilus alapján rendszerezni, ismeri a lejátszási listákat és létre is hozhatunk vele. Van equalizer töménytelen beállitással, BassBoost is, ami egy megfelelö fülessel elképesztöen szól, a gyári headset is nagyon jó minöségü. Zenehallgatás kipipálva ennél többet egy Walkman sem tud, sem hangminöségben sem funkciókban. Brutális, tényleg. A képeket gyorsan megjeleniti, lejátsza a 3gp, mpg és avi fájlokat is, illetve a divX-el is elboldogul. A fényképezögép van. 2 mpx-eles fixfókuszos sokféle beállitással de minek, nem ezzel fogja az ember a családi eseményeket megörökiteni de arra hogy az ember elkapjon egy pillanatot, megteszi.

Tesztképek:

Adatakommunikácio terén felemás a helyzet.A készülék minden GSM hálózaton képes életre kelni, GPRS és EDGE barátainkkal is összefuthatunk viszont a 3G az kimaradt. Cserébe van WLan 802.11b/g, nagyon jó vételi képességekkel, és rengeteg beállitási lehetöséggel. A GPS sajnos kimaradt.

Az akksi napi 1-2 óra Wifivel, átlag 30 perces beszélgetésekkel 3-4 napig húzza ami úgy gondolom egész jó. A készülék ára boltban függetlenül újonnan 65 000 Ft-tól indul, magánszemélyek értelemszerüen ennél kedvezöbb árakon is kínálhatják. Forrás: logout.hu

 

Nokia E72 teszt

A Nokia üzleti telefon szériájának egyik zászlóshajója az E72, amely elsősorban a sok üzenetet írókat célozza meg QWERTY billentyűzetével – ám rengeteg multimédiás szolgáltatást is nyújt.

Ez persze nem akkora meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben a Nokiánál egyre jobban összemosódnak a multimédiás N és az üzleti E széria felső kategóriás készülékei. Az E72 esetében – amely egyenes ági leszármazottja a „tepsi” E61-nek – nemcsak, hogy megkapjuk az E-től elvárható komplett üzleti csomagot (levelezés, Office-fájlok megnyitása, VPN kliens, stb.), nem hiányoznak az N széria funkciói sem: 5 Mpixeles fényképezőgép, DLNA-kompatibilitás, MP3-lejátszó, stb.). Adjuk mindehhez hozzá a teljes QWERTY-billentyűzetet valamint a komoly hardvert, és máris láthatjuk, hogy az E72 személyében a Nokia talán legjobban sikerült telefonját tisztelhetjük.

Külső

A Nokia az E61 megjelenése óta csiszolgatja a „tepsik” kinézetét, amely az E71-el szinte tökéletes lett – az E72 valójában már csak apróbb újításokat hozott, például kicsit szögletesebb, divatosabb vonalakat, valamint szabványos, 3,5 mm-es fülhallgató-aljzatot. A telefon maga természetesen nagyon elegáns, kivitele és anyagválasztása is igényes (a hátsó fedél például acél) – kivétel ez alól az előlapon körbefutó ezüstszínű csík, amely valójában műanyag, és amelynek alsó ívénél az illesztés például nem sikerült tökéletesre.

Az E72 billentyűzete első osztályú: bár a gombok közel vannak egymáshoz, a Nokiának mégis sikerült a méreteket, a nyomáspontokat és a billentyűk formáját úgy eltalálni, hogy két hüvelykujjal nagy biztonsággal és sebességgel gépelhetünk. A szövegbevitel így egyébként véleményünk szerint az E72-vel jobb, mint bármelyik érintőképernyős telefonnal (még a hatalmas HTC HD2 sem ér a nyomába), mivel valóban „érezzük” a gombokat. Természetesen a 39 billentyűre nem fért el az összes karakter és szolgáltatás, így a legtöbb gombnak 2-3 funkciója is van. Nagyon jó megoldás például, hogy az ékezetes karaktereket az adott gomb hosszabb nyomva tartásával is előhívhatjuk, így magyar levelek és SMS-ek írásakor nem muszáj a bal alsó sarokban elhelyezkedő funkcióváltó gombot használnunk.

Az elődökhöz képes erősen kibővült a gombokról elérhető speciális funkciók száma – a szóköz nyomva tartásával például a fényképezőgéphez tartozó LED-et aktiválva zseblámpát kapunk (ha a billentyűzár aktív, akkor ez csak addig ég, amíg a gombot nyomva tartjuk, ha nem aktív, akkor viszont egy újabb hosszú nyomásra kapcsol csak ki), míg a jeleket előhívó Sym gombbal a Bluetooth ki- és bekapcsolását oldhatjuk meg. A néma üzemmódot a Ctrl gombra (jobb alsó sarok) helyezték.

A QWERTY gombok felett helyezkednek el a rendes funkcióbillentyűk. A legalsó sorban a hívást fogadó és visszautasító két gomb van, majd a főmenüt, a naptárat, a névjegyeket és az üzeneteket elérő gombok következnek (ezek funkciói testre szabhatóak). Felül a két „soft” gomb van, középen pedig az optikai görgővel kombinált pad, amelynek LED-es világítása az elmulasztott eseményekről tájékoztat bennünket. Mindezek felett található a fekvő elrendezésű képernyő, felette pedig – a hangszóró jobb oldalán – a fényérzékelő és a másodlagos kamera.

A kezelőszervek listája további négy gombbal válik teljessé. A készülék tetejére került a Power gomb, amellyel Nokia-szokás szerint a főbb profilokat és az energiatakarékos üzemmódot is elérjük, valamint előkészíthetjük a memóriakártyát is a kivételre. E mellett találjuk a fülhallgató foglalatát, a maradék három billentyű a jobb oldalon található: ezek közül kettő a hangerő állítására szolgál, a harmadik, süllyesztett pedig a hangvezérlést aktiválja.

A másik oldalra két puha műanyag fedél alá került a microSD kártyahely és a microUSB csatlakozó, ez utóbbi töltésre és adatátvitelre egyaránt használható. Alulra a másik, szabványos tápcsatlakozót helyezték el (a dobozban a tartozékok között ehhez illő töltőt kapunk), míg a telefon hátoldalán felül a LED-del kiegészített 5 Mpixeles kamerát, mellette pedig a hangszórót láthatjuk.

A vékony acélból készült, ujjlenyomatokat sebesen összegyűjtő hátlap alatt a hatalmas, 1500 mAh-ás akkumulátort találjuk, amelynek köszönhető a kiváló, takarékos használattal akár egy hetes üzemidő is. Méreteit tekintve az E72 remekül eltalált: bár alapterülete 59×114 mm, vastagsága csak 11 mm (nem számítva a kicsit kiemelkedő kamerát), így bármilyen zsebben könnyedén elfér. Tömege az acél hátlap ellenére sem különösebben nagy: 129 gramm

Belső

A beépített hardvert illetően a Nokia nem volt kicsinyes: a Symbian S60 3.2 rendszer akadozásoktól mentes működéséért egy 600 MHz-es ARM processzor felel, amelyet 128 MB RAM egészít ki. A telefon belső tárhelye 250 MB, amelyet alapból a mellékelt 4 GB-os microSD kártyával bővíthetünk. Adatátviteli lehetőségek közül szinte minden a rendelkezésünkre áll: van 10,2 Mbps fel- és 2 Mbps letöltési sebességű HSPA adapter, 802.11b/g hálózati kapcsolat (DLNA kompatibilis a média megosztásához) és Bluetooth is. A készülék kijelzője a cégtől megszokott 320×240 pixeles TFT LCD, 2,4”-es méretben, de itt fekvő elrendezésben. Ez egyébként véleményünk szerint nagyon jót tesz a telefon használhatóságának: a menük, az üzenetek és különösen a weboldalak sokkal jobban néznek ki a szélesebb kijelzőn.

Nem hiányoznak a felsőkategóriát jellemző szokásos extrák sem: van RDS-képes FM rádió, A-GPS, gyorsulásérzékelő és digitális iránytű is. Mindennek köszönhetően az E72 remekül használható navigációs eszközként is – annál is inkább, mert gyárilag telepítve van rá a Nokia most már ingyenes Ovi Maps nevű szoftvere is. A GPS vevő érzékenysége jó, de nem kiemelkedő – ha kikapcsoljuk a hálózati adatforgalmat generáló segédeszközöket, akkor egy percet is várnunk kell, amíg a telefon először megtalálja pozíciónkat (ha kihasználjuk a segítséget, akkor erre 10-15 másodperc is elég).